magyar | english

Kossuth Zsuzsanna díjban részesült dr. Oláh András, karunk dékánja

2020. MÁRCIUS 3. Hírek Kari hírek

Az Országgyűlés 2014-ben nyilvánította a magyar ápolók napjává február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos húgának születésnapját. A Magyar Ápolási Egyesület Kossuth Zsuzsannának az 1848/49-es szabadságharc alatt nyújtott ápolói tevékenységére emlékezve ünnepli meg évről évre a magyar ápolók napját, amikor Kossuth Lajos húgára, Kossuth Zsuzsannára emlékezünk, aki 1949-ben a tábori kórházak főápolónője volt, és akiről sebesült katonák feljegyezték, hogy anyai gyengédséggel bánt velük.


Ennek az odaadó, ember feletti szolgálatnak az eredményeként válhatott Kossuth Zsuzsanna a magyar ápolók és minden magyar egészségügyi dolgozó példaképévé.

 

Az emléknap alkalmából a Magyar Ápolási Egyesület által alapított Kossuth Zsuzsanna-díjat vehetett át dr. habil. Oláh András, karunk dékánja.

 

Az elismeréshez gratulálunk!

 

Laudáció:

Oláh András egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dékánja, az Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet intézetigazgatója. Mind a középfokú, mind a BSc, MSc ápolók, illetve az ápolói hivatás támogatásának és fejlesztésének elkötelezett, innovatív képviselője. Elnöke az egészségtudományi karok Dékáni Kollégiumának, a Magyar Ápolástudományi Társaságnak, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Oktatási-, Továbbképzési- és Tudományos Bizottságának, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Ápolás és Szülésznői (Szakdolgozói) Tanácsnak, valamint mindezek mellett számos bizottság, fórum aktív tagja.

Nemzetközileg elismert tudományos szakember, tudományos közleményeinek száma: 101; kummulatív impakt faktora: 54,81; független idézetek száma: 254; Hirsch-indexe: 11.

Kiemelkedő, úttörő szerepet tölt be a megfelelő létszámú és összetételű ápolói kar elérése érdekében szükséges javaslatok megfogalmazása, a betegellátás hatékonyságának (különösen: kórházi halálozás-, nozokomiális fertőzések-, kórházi napok számának-, szövődmények előfordulásának-, rehospitalizáció arányának csökkentése) ápolói fókuszú fejlesztése, a nemzetközi jó gyakorlatok hazai integrálása, a megfelelő képzési rendszer- és képzési szintenként megfelelő módon kialakított hatásköri listák kidolgozása terén.

Kezdeményezte hazánkban a kiterjesztett hatáskörű MSc ápoló képzés bevezetését, koordinálta a képzéshez tartozó kurrikulumok kidolgozását és az egyetemeken történő egységes bevezetését. Kezdeményezője, és koordinálója a 65 szerző által, valamint  27 ápolási és orvosi szakmai szervezet/egyetemi kar/tanszék támogatásával kidolgozott "Javaslat Nemzeti Ápolásfejlesztési Stratégia Elemeire" című átfogó szakmai tanulmány elkészítésének. Nevéhez fűződik a „képzett segédápoló” képzés bevezetésének kezdeményezése, és a képzési program kidolgozásának koordinálása is, ez utóbbi vonatkozásában Egyesületünk aktív részvételével közös GINOP pályázat megvalósítása is zajlik jelenleg.